Hermann József, Szt, OPraem (Köln, 1150 k.-Hoven, 1241 v. 1252. ápr. 7.): pap. - Elszegényedett polgári családban született. 12 éves korában a steinfeldi prem-ekhez került, ahonnan B. Frigyes apát híres frízföldi (mariengaardei) isk-jába küldték. Papként tért vissza Steinfeldbe, rábízták a rendi tp. irányítását. - Művészi és kézműves adottságokkal is rendelkezett, egyházi énekszövegeket és dallamokat költött. Nagy vezekléseket vállalt. Sok misztikus kegyelemben volt része. Rendkívül tisztelte a Bold. Szűzet, a "József" nevet tőle a kapta egy látomásban. Szerzetestestvérei Mária vőlegényének (Józsefnek), Mária káplánjának, Steinfeld liliomának nevezték. Legendája szerint egyszer egy Mária-szobornak odakínálta almáját, mire a szobor megelevenedett és elvette az almát. Ápolta továbbá Szt Orsolya és társnői tiszt-ét is, emléknapjaikra verses zsolozsmát írt. Elsőként énekelt egy himnuszában Jézus Szívéről; Mária öt örömét versben ünnepelte, és az Üdvözlégyek hozzácsatolásával a rózsafüzér-imádság előfutárai közé számítjuk. - A Gyermek Jézussal és Máriával megélt bizalmas kapcsolata miatt az anyák és gyermekek védőszentje. Gyakran ábrázolták a gyermek Jézussal és Máriával. - Attrib-a: alma, liliom. Halála után a nép azonnal nagy tisztelettel őrizte emlékét. Tiszt-ét a Rítus Kongregáció 1958: jóváhagyta. Ü-t No. számára ápr. 7-re tették. **

SzÉ 1988:195. - BS V:25.